2021. december 23.-án sikeres alaptőke-emelést hajtott végre az Épduferr 994 553 900 Ft összegű tőke bevonásával, melynek keretében törzsrészvények részvényenként 50 Ft kibocsátási értéken kerültek forgalomba hozatalra. A tőkeemelést megelőzően Palkovics Milán, Nagy Péter és Horváth Zsolt a Portfolionak nyilatkoztak.

Újabb kibocsátó jelenik meg a BÉT Xtend piacán, az építőiparban működő Épduferr részvényeivel indulhat el hamarosan a kereskedés. Palkovics Milánnal, a vállalat elnökével, Nagy Péterrel, a BÉT Értékesítési, Marketing és Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóságának igazgatójával és Horváth Zsolt Xtend-szakértővel beszélgettünk.

Mikor fogalmazódott meg az ötlet a tőzsdei jelenlétről?

Nálunk ez 2016-ban fogalmazódott meg először, akkor még a T-kategória létezett a BÉT-en, azt is céloztuk meg. A céget elkezdtük felkészíteni, leszerződtünk tanácsadókkal, akik segítették a folyamatot. Ennek része volt az is, hogy a könyvelésünkben, beszámolóinkban áttértünk IFRS-re. Minden megvolt ahhoz, hogy sikerrel be tudjunk jutni a tőzsdére, a számaink rendben voltak, az elképzelésünk jó volt. Csak közben született egy olyan döntés, hogy a T-kategóriát kivezetik, és a BÉT Xtend jön be helyette, ami nekünk talán komfortosabb is, jobban passzol a cégméretünkhöz, illetve az elképzeléseinkhez. Bár akkor még nem tudtuk, hogy ez pontosan mit takar, milyen jogszabályi feltételek lesznek, hogyan lehet majd tőkét bevonni. A lényeg az, hogy amikor benyújtottuk a papírokat, már pont elkéstünk, az Xtendnek pedig még nem alakult ki a jogszabályi környezete. Egy kicsit légüres térben találtuk magunkat, de ez két dologra adott lehetőséget. Az egyik, hogy át tudtunk térni az nemzetközi sztenderdek szerinti könyvelésre, megismertük, most már gyakorlatiasan tudjuk használni. Az Xtendnek nem feltétele az IFRS szerinti könyvelés, de a befektetők értékelik ezt. A másik, hogy az elmúlt 5 évben mi is érettebbé váltunk, és jobban meg tudtuk fogalmazni az elképzeléseinket, a célkitűzéseinket. Igazítottunk is rajta, sokkal piackonformabb, stabilabb működési modellel tudtunk most jelentkezni a BÉT-en. Úgyhogy igazából a hasznunkra vált, hogy akkor nem sikerült. Nem mondom, hogy nem volt egy pici kudarc, de visszagondolva jobb, hogy így alakult. Most viszont szeretnénk, ha ez sikerre jutna.

Miért tartják fontosnak a tőzsdei jelenlétet?

A tőzsdének számtalan előnye lehet. Az Épduferr egy építő, generálkivitelező vállalkozás volt 2020-ig, és most azon dolgozunk, hogy a jövőben már ne így tekintsenek ránk, hanem egy több lábon álló kereskedelmi szolgáltató, gyártó, építőipari generálkivitelező cégre, illetve ingatlanfejlesztőre. A tőzsdének talán a legfontosabb értéke az a fajta megjelenési lehetőség és transzparencia, ami a megrendelőinknél nagyon jól jön, nagyon jól veszi ki magát, mert a megrendelői körünk alapvetően multi: Spar, Tesco, Mol csoport, akik mind nagyon szabályozott körülmények között dolgoznak, gondoljunk csak a munkabiztonságra vagy a folyamatirányítási rendszerekre. Mi nem a lakásépítési piacon vagyunk érdekeltek, hanem kifejezetten kereskedelmi, illetve ipari létesítmények megvalósításában vállalunk szerepet. Viszont ezek a megrendelők meg azokat a beszállítókat szeretik, akikről szintén elmondható, hogy kellően szabályozottan, átláthatóan tudnak működni. Ettől – a tőzsdei megjelenéstől, – többek között azt várom elsősorban, hogy olyan megrendelőket is elérjünk, akiket eddig nem. A másik, hogy a tőkeellátottság hozzásegíti a céget egy organikusnál gyorsabb fejlődéshez. Zárt körű tőkeemelést ­– kb. 1 milliárd forintos nagyságrendben ­– kívánunk végrehajtani, bízunk benne, hogy ez idén sikeresen lezajlik, ezt követően szeretnénk az Xtendre bevezetni a cégünket. A forrásbevonásnak a lehetősége, amit látunk a tőzsdei jelenlétben, előnyösebb, mint a piacon tapasztalható. Most a jegybank elkezdte emelni az alapkamatot, a kamatkörnyezet kezd kevésbé kedvezővé válni. Nagyon sok cég alapvetően a banki hitelekre támaszkodik a működtetéséhez, rengeteg forgóeszközhitelt kell biztosítani, hiszen a beszállítói oldalt ki kell szolgálni, előleget kell biztosítani. 4-5 milliárdos forgalomnál ez minimum 10 százalék, ennyi forgótőkével rendelkezni kell, hogy ki tudjuk szolgálni a kivitelezéseinket, a beszállítóinkat, és lehetőleg előnyös szerződéseket tudjunk kötni.

Mit lehet tudni a zártkörű tőkeemelés volumenéről, a potenciális befektetők köréről?

A célunk az, hogy kb. egymilliárd forintot be tudjunk vonni zárt körben. Nem saját részvényeket kívánunk eladni, hanem újakat bocsátunk ki. A cég fejlődését fogja szolgálni az a forrás, ami érkezik. Elindultunk egy olyan úton, ami egy diverzifikáltabb működési modell, vagyis az Épduferr Zrt. már nem építőipari cég, hanem építőipari, kereskedelmi, szolgáltató és gyártó és hamarosan ingatlan fejlesztő társasággá válik. Több befektetői tárgyaláson felmerült hogy az építőipar egy kicsit nehéz terep, egyszer fent, egyszer lent. De ez inkább nagy volumenű lakásépítés és iroda építésben érdekelt cégekre, valamint állami beruházásban részt vállaló vállalkozásokra jobban érvényes felvetés. Ha jön egy válság, a lakásépítési volumen nagyon lecsökken, aztán ha jó a gazdasági környezet, akkor hirtelen kilő. Most éppen nagyon jó, hiszen a kormány is rengeteg energiát fordít arra, hogy beinduljanak a lakásépítések, a családok könnyebben jussanak új lakáshoz, házhoz, de mi egy olyan piacon mozgunk, ami inkább a multikat próbálja kiszolgálni, olyanoknak dolgozunk, akiknek üzemeik vagy kereskedelmi létesítményeik vannak, ahol mindig kell valamit felújítani, újjáépíteni. Mi úgy gondoljuk, hogy sokkal biztosabb pozícióban vagyunk egy lakásépítővel szemben, hiszen bízhatunk egy folyamatos rendelésben. Ugyanez érvényes az iparra, sőt talán még inkább. Amikor 2008-ban bejött a válság, minket nem érintett, mert alapvetően ezen a két területen végeztünk kivitelezéseket. 2007-ben lettünk generálkivitelezők, de már akkor a multikörnyezetet céloztuk meg, pontosan ezért, és jól döntöttünk, mert ahogy bejött a válság, a lakásépítések száma beroskadt, majdnem megszűnt, az építési engedélyek nagyjából a tizedére csökkentek, viszont az ipar nem állt le teljesen. Kicsit mérséklődött, viszont úgy láttam, hogy mivel az ipar volt az első, ami megérezte a válságot, csökkentette a termelési volument, valószínű ott fogjuk először érzékelni azt is, hogy túl vagyunk a válságon, utána ez húzza magával a többi szektort is. Úgyhogy maradjunk az ipar területén. A Molhoz is ezért próbáltunk tudatosan bekerülni és feladatot elvállalni, mert egyrészt nem tud leállni, hiszen egy működő, lélegző üzemről beszélünk, amit állandóan táplálni kell, felújítani, valamit mindig kell csinálni. Olyan nincs, hogy lekapcsolom, és két év múlva újra elkezdünk termelni. Tény, hogy ott is csökkentek a beruházások, de nem álltak le. Ez nekünk pont elegendő volt arra, hogy abban a válságos időszakban, 2008-12 között ugyanúgy tudtunk fejlődni. De nagyon körültekintően próbáltunk fejlődni, odafigyeltünk arra, hogy olyan megrendelőknek dolgozzunk, akiket a bank is elfogad, akit tudnak finanszírozni, hisz ez már egyfajta szűrő.

Az elmúlt öt évben figyelték a tőzsdére lépő magyar kkv-k felkészülését, pályafutását?

Az Xtendes vállalatokra fókuszáltunk, nem véletlenül esett a választásunk a NAVIGATOR Investmentsre, mert ők kellő tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy a cégünket fel tudják készíteni. Megnyugtató volt, hogy van olyan társaság, amelyiknek az árbevétele kisebb, mint a miénk, mégis meg tud felelni ennek a szabályozott környezetnek. Ez adott önbizalmat ahhoz, hogy mi is véghez tudjuk ezt vinni. Nyilván szoktuk nézegetni a nagyokat, de nehéz összehasonlítani már csak a méret különbségek és eltérő tevékenységek miatt is.

Azt láttuk, hogy bármilyen iparágban is dolgozik az ember, mindig jobb, ha meg tudja teremteni a több lábon állás feltételeit. Arra törekedtünk, hogy 3-4 olyan lába legyen a társaságnak, ami szervesen kapcsolódik egymáshoz, jól kiegészítik egymást, jó szinergiát alkotnak, mégis önálló piacot is tudnak létesíteni, így indítottuk el az acélkereskedelmi, illetve acél feldolgozó üzletágakat az idei évben.

Tehát nemcsak építőipar, hanem kereskedelmi, szolgáltató és gyártó cég vagyunk, ez évtől már elmondható, és a jövő évtől már még inkább igaz. A 2020-as árbevételünk 90 százalékát a generálkivitelezés adta, idén mindamellett, hogy kb. 30 százalékos árbevétel-növekedést értünk el, ennek már csak a 80-82 százalékát fogja adni a generálkivitelezés, mivel tudott bővülni az építőanyag-kereskedésünk, az acélkereskedésünk pedig el tudott indulni. Ezt májusban kezdtük el a nulláról, volt egy üres iroda, felvettünk olyan kollégákat, akik több mint 20 éves tapasztalattal rendelkeznek, hál istennek jó csapatot tudtunk összetoborozni. Idén várhatóan 400 milliós forgalmat tudnak elérni. Ez a fél év alatt nagyon jó eredmény, és a belső kivitelezői felhasználásunk nincs is benne. Ez a generálkivitelezésünket is kiszolgálta, csak az Eötvös utcába 250 tonnányi betonacélt szállítottunk. Ennek a piac értéke 70-80 millió forint. Ezzel egy érzékelhető árrést spóroltak meg a társaság számára. Amikor szinergiáról beszélek, ezek azok a kapcsolódási pontok, amik segítik a társaság stabilitását és egyre hosszabb értékláncot teremtenek. Egy egri és egy ózdi gyorséttermet építünk, ehhez az acélszerkezeteket mi gyártottuk le. Tehát van az Épduferr generálkivitelezői üzletág, akinek meg kellene rendelnie az acélszerkezetet mondjuk tőled, de helyette megrendelik házon belül, azaz leszólnak az acélüzembe, ezzel a mozdulattal mindjárt spórol jó pár százalékot, ezt követően az acélüzem szintén nem mástól, hanem a cégen belül működő acélkereskedelmet kéri meg, hogy szerezze be a szükséges alapanyagot. Ott megint spórolunk egy nagyker árrést és így végül többlet eredményt érünk el. Megrendeltük az acélt beszerzési áron, a műhely legyártotta, átadta a generálkivitelezői üzletágnak, a logisztikai leszállította, ő meg átadta a megrendelőnek. Ez lehetett volna úgy is, hogy kiadjuk valamelyik alvállalkozónak. Ugyanez a szinergia érvényes az építőanyag-kereskedelemre is. A kamion alatti tételekben van egy magasabb fedezetünk, míg a kamion feletti tételekben egy mérsékeltebb margint tudunk képezni. Az acélkereskedésünk beszállítja az építőanyag-kereskedésnek, a kamion alatti tételeket nem nagyker, hanem gyártói áron, és ezáltal a két kereskedésünk együtt nagyon jó eredményességet tud előállítani. Az acélkereskedést nem nagyon lehet feldolgozás nélkül jó hatékonysággal végezni. Ha valaki azt mondja, hogy holnaptól acélkereskedő akarok lenni, nagyon nehéz dolga lesz, hiszen a piac, akármilyen területre tekintünk, egyre inkább elvárja, hogy valamilyen egyéb szolgáltatást is nyújtson az értékesítő. Nem elég már csak odaadni a terméket, hanem vállalni kell, hogy kiszállítja, összeszereli, mint akár az IKEA-nál. Ott is láthatjuk, hogy egyre inkább ez a trend, már nem csak eladják, hanem kiszállítják, akár össze is szerelik, de még akár segítenek megtervezni a bútort, lakás berendezését. Ez az acélra is igaz, ha kereskedő akarok lenni, akkor a megrendelő lehet, hogy vakarja a fejét, hogy nekem ezt még ki kéne vágatnom, meg kéne hajlítanom, meg kéne tisztítanom, le kéne festenem stb.

Ezért határoztuk el 2020-ban, hogy egy komolyabb fejlesztési programot hirdetünk magunknak, elkezdjük magunkat felkészíteni arra, hogy egyrészt ki tudjuk szolgálni a vevőinket egyéb feldolgozó ipari szolgáltatásokkal helyben, másrészt félkész és kész alkatrészek gyártásához szükséges berendezések beszerzését kezdtük meg, mert ezek nagyon jól ki tudjuk egészíteni és erősíteni az acélkereskedelmet. Innentől kezdve az Épduferr már nem építőipari cég, hanem építőipari, kereskedelmi, szolgáltató és gyártó és hamarosan ingatlan fejlesztő társaság. Két pályázaton mintegy 200 millió forint támogatást nyertünk, amelyekkel 350 millió forint értékű kapacitás növelő beruházást tudunk végrehajtani. Ezt szinte teljes egészében az acélfeldolgozáshoz szükséges berendezések beszerzésére fordítottuk és fordítjuk. A berendezések egy része már meg is érkezett az üzembe, egy másik része tavasszal fog jönni. Felső kategóriás gépeket veszünk, hogy a nagy precizitást igénylő feladattokat is el tudjuk vállalni ezzel szélesítve a vevőink körét. Csakhogy ez már több lehetőséget is kínál nekünk, mert nem csak kereskedünk. Az építőanyag-kereskedésünkről elmondható, hogy nagyon jól működik 20-25 km-es körzetben. De ha tovább mennék, ott van egy másik építőanyag-kereskedés, azzal már nem tudok konkurálni. A generálkivitelezést országosan folytatjuk, lassan 14 éve, az acélkereskedelmet szintén tudjuk országosan folytatni, viszont a félkész és kész alkatrészeket mind belföldi piacra, mind exportra tudjuk gyártani, a céget ezzel exportképessé tudjuk tenni. Ez számunkra rendkívül fontos, mert stabilitást ad és további terjeszkedési lehetőséget biztosít.

A tőzsdei felkészüléshez nyújtott anyagi támogatás, a kijelölt tanácsadó vagy a BÉT Mentor Programja mennyire motiválta a vállalatot a tőzsdére lépesben? Enélkül is elindultak volna?

Nem mondom azt, hogy ha a BÉT nem adta volna meg a támogatást, akkor nem próbáltuk volna meg, de van egy jelzésértéke a társaság számára, hogy ha ők azt mondják, hogy ez a sztori piackonform, akkor mi is jobban hiszünk benne. Ha nem adja a támogatását, lehet, hogy jobban átgondoljuk a törekvéseinket, vagy akár elhalasztjuk egy évvel, finomítunk rajta, próbáljuk megérteni, hogy mi lehet az, ami igazán úgymond „szexivé” teszi a sztorit. De örülünk, hogy úgy látják, hogy ez egy működőképes üzleti terv.

Nagy Péter: Az Épduferrel és a választott tanácsadójával 2021 nyarán találkoztunk. A BÉT Xtendre érkező társaságok esetében elsősorban nem a számszerű kritériumokat vizsgáljuk, hiszen a tőzsdeképes cégek között vannak kisebb és nagyobb árbevételűek is. Sokkal inkább azt vizsgáljuk, hogy mennyire felkészült a társaság a tőkepiaci jelenlétre, mennyire szeretne növekedni, milyen jövőképe van, mennyire elkötelezett a menedzsmentje és a tulajdonosa. Nyáron bizonyosságot nyertünk, hogy egy olyan céget ismertünk meg, amelyik meg tud felelni a nyilvános tőkepiaci követelményeknek. Az Épduferr több lehetőséget is kihasznált azon az úton, amit kialakítottunk ennek a körnek azért, hogy meg tudjanak jelenni az Xtend piacon. Bekerültek a BÉT50 kiadványba, tehát benne vannak abban a most már 300 társaságot számláló körben Magyarországon, amiről azt mondjuk, hogy kiváló minőségű hazai társaság, tőzsdeképesként is tekinthetünk rájuk. Emellett anyagi támogatást is nyertek a Mentor pályázaton, amellyel a tőzsdei felkészülés költségeit is csökkenteni tudja a társaság. A harmadik lépés pedig a BÉT Xmatch rendezvényünk volt, ahol november végén mutatkozott be a vállalat: Milán tartott egy stratégiai prezentációt a tőkepiacok, a finanszírozás iránt érdeklődő vállalati és befektetői kör előtt.

Az említett tőzsdére vezető úton hol kellett a legjobban fogni a cég kezét?

Horváth Zsolt: Van már tapasztalatunk a BÉT Xtend piacra lépéssel kapcsolatban: a NAVIGATOR a kezdetektől, eleinte a Random Capitallel közösen, majd idén júliustól önállóan közreműködik, mint kijelölt tanácsadó. Az Xtend indulása óta volt egy DMKER és egy Gloster-bevezetésünk és két zárt körű tőkeemelés, ebből a Gloster markáns túljegyzéssel is zárult a covididőszak közepén. Dolgozunk a Megakránnal, mint kijelölt tanácsadó. Amikor Milánékkal létrejött a kapcsolat, és az első egyeztetéseken túl voltunk, elég jól le tudtuk mérni, hogy amit mi az Xtendben a siker feltételének gondoltunk, hogy legyen a cégnek egy elkötelezett, karizmatikus vezetője/ tulajdonosa, ez adott, és legyen egy világos stratégiája. Tudja, hogy mivel akar a lehetséges befektetők elé lépni, mire fogja felhasználni azt a forrást, amit bevonni tervez, és milyen növekedési pályát fog tudni felvázolni, és ezek a tervek mennyire realisztikusak. A tőzsdei bevezetés 2016-os nekifutása a társaságot már ráállította egy olyan működésre, ami elvárható egy tőzsdei cégtől. Megvolt az IFRS-es számvitel, a beszámolók, a komplex vállalatirányítási rendszerük, ráadásul választottak egy olyan megoldást, ami az alaptevékenységükhöz specifikus, ami nem csak számviteli, kontrollinginformációkat szolgáltat hanem segíti a projektek követését is. Van egy jól felépített vállalati struktúra, egy jól felépített irányítása a cégnek. A kezdetektől úgy láttuk, hogy kvázi tőzsdeképes, alkalmas arra, hogy megjelenjen az Xtend piacon.

Hol vannak a kritikus pontok egy tőzsdére lépési folyamatban?

Horváth Zsolt: Mindig kulcskérdés az előkészítés. A tőzsdei megjelenésben talán a legnagyobb hangsúly ezen van. El tudunk jutni a cégekkel oda, hogy mindenki számára világos az ütemterv, világosak a feladatok, és ezt az ütemtervet próbáljuk tartani. Ha minden jól megy, december közepén lesz a zárt körű tőkeemelés, utána pedig a regisztráció, bevezetés, első kereskedési nap. Ha kivesszük a karácsonyi, újévi időszakot, akkor január/februárra lehet arra számítani, hogy a részvényekkel megindulhat a kereskedés. Ez egy meglehetősen feszített ütemterv, ez is jelzi azt, hogy ez egy jól felkészült állapotban lévő vállalat volt. Egyébként inkább 8-9 hónapot szoktunk kalkulálni egy cég bevezetése és Xtend piaci megjelenése kapcsán. Ami mindig nehéz, azt lehet kiemelni, hogy mennyire felkészült a cég a nyilvános és tőzsdei működésre. Mennyire tud belehelyezkedni abba a szituációba, hogy innentől kifelé is kell élni, és ezt ne teherként, hanem sokkal inkább egy jó működés feltételeként kezelje. Ez mindig egy rázós pont a történetekben. Azt próbáljuk közvetíteni, hogy ebben sokkal inkább lehetőség van, semmint teher, nem tagadva el, hogy ez többletfeladatokkal jár, de ebben lehetőségek vannak, hogy megfelelő kommunikációt alakít ki a társaság a tőkepiaci szereplőkkel.

Milyen különbségek vannak még a feszített időkereten túl más cégek Xtendre lépéséhez képest?

Nagy Péter: Minden eset egyedi. Méretüktől, szervezeti fejlettségüktől és a választott tanácsadótól is függ, azonban leginkább az adott cég elszántsága befolyásolja, hogy mennyi idő alatt sikerül véghez vinni egy Xtend piacra lépést. A legfeszesebb menetrend 6 hónap, a legkényelmesebb út akár egy éven is túlmutathat, láttunk már erre is példát. Ha egy felkészült, eltökélt társaság érkezik, meg tudja ugrani a 6-7 hónapos időtávot. Nyilván ez attól is függ, hogy a cégnek a normál ügymenete milyen leterheltséget jelent, de természetesen a tőzsde igazodik ahhoz, ha egy cég halasztást kér az előre tervezett időrendben képest.

Idén számíthatunk még tőzsdei bevezetésre a BÉT-en?

Nagy Péter: Folyamatos az érdeklődés az Xtend piac iránt. Az elmúlt években szép fokozatosan felépült az Xtend piacon jelen lévő cégek száma, és különböző szektorokból érkeztek a vállalatok. Ez üzenetértékű az adott szektorban működő kkv-k számára, és persze a BÉT-ökoszisztémájába tartozó többszáz másik vállalat számára is. Van már IT-cég, építőiparhoz kapcsolódó cég, napenergiával foglalkozó cég, ingatlanfejlesztő és lesz építőipari cég. Egyre jobban szélesedik a kör, és egyre több középvállalathoz jut el az információ a lehetőségről, hogy a tőkepiac egy reális finanszírozási alternatíva a hagyományosan ismert dolgok mellett. Arra számítunk, hogy folyamatosan fognak érkezni cégek az Xtend piacra, hisz indítása óta azon dolgozunk, hogy élettel teljen meg ez a piacunk is.

Horváth Zsolt: Nagyon sokan szkeptikusan álltak ehhez a történethez az induláskor, hogy milyen cégek ezek, nem lesz belőlük semmi. Azt lehet látni, hogy darabszámban is szépen gyarapszik a BÉT Xtendes közösség, illetve az is figyelemre méltó, amilyen teljesítményt ezek a cégek nyújtanak. Hogyan alakult az árazásuk, a forgalmuk, szemmel láthatóan felkeltette a kis magánbefektetők, a spekulánsok érdeklődését ez a történet, és megindult egyfajta mozgás. Ha megnézzük az elmúlt hónapok statisztikáit, majdnem mindennap milliós forgalmak vannak az Xtendes cégeknél, ami azt jelzi, hogy ez szépen meg tudott mozdulni, és ahogy jönnek az eredmények, fejlődnek a cégek, ez feltehetően hozza majd azt a változást is, hogy ez a forgalom tud még bővülni.

A következő időszakban tervez az Épduferr részvény-, illetve kötvénykibocsátást?

Egyelőre szeretnénk túl lenni a tőkeemelésen, utána könnyebb megfogalmazni a további terveinket. Kötvénykibocsátásról már érintőlegesen egyeztettünk. Eltökélt szándékunk, – pont a szinergiákból adódóan, hogy tökéletes a hátterünk arra, – hogy ingatlanfejlesztéseket hajtsunk végre. A rövid és középtávú terveink azok, hogy saját ingatlanfejlesztést valósítsunk meg. Mi alapvetően a prémium kategóriát szeretnénk megcélozni, nem a nagy lakásszámú középkategóriás épületekben gondolkodunk, hanem a kisebb, finomabb prémium szegmensre szeretnénk lőni. Hiszen az értékláncunk a következő. Van egy ingatlanfejlesztés, ehhez kell egy generálkivitelező, itt vagyunk, ezt nem kell megvennünk a piacról, így egy jelentős fedezet nálunk marad, annak eredménytartalmával. A generálkivitelező leszerződik a beszállítókkal, alvállalkozókkal, anyagszállítókkal, ugyanakkor van egy építőanyag-kereskedésünk, hurrá, ismét házon belül állítottunk elő eredményt. Az acélszerkezet-gyártás és kereskedelem megint csak tudja támogatni ezt a projektet. Ezenkívül tervezést is meg tudunk valósítani. Voltak olyan projektjeink, amiket a tervezéstől a kulcsra kész átadásig megvalósítottunk. Ennél sokkal bonyolultabb épületeket, mint egy prémium kategóriás lakás. Egy csomó olyan adottságunk van, amivel sokkal nagyobb eredményt tudunk előállítani. Az lesz a hatalmas különbség egy klasszikus ingatlanfejlesztő és közöttünk, hogy mások 25-30 százalékos fedezetet szoktak elvárni egy ilyen projekten ezzel szemben mi további profitra tehetünk szert egyedi működésünkből kifolyólag. Mi nem szeretnénk másoknak lakóparkokat építeni, hanem majd építünk magunknak. Nem beszélve arról, hogy mi nem szubalvállalkozói szerződéseket kötünk, hanem közvetlenül azokkal tudunk leszerződni, akik behúzzák a csavart a falba. Tehát nagyon sok fedezetet tudunk úgy előállítani nagy biztonsággal, ami segíti az eredményességünket, vagy ha változik a piaci környezet, és kicsit mérsékelni kell az árakat, mert a kereslet elmaradt a várttól, akkor sokkal többet tudunk engedni úgy, hogy még mindig eredményesen tudjuk zárni a projektet. Ők 25-30 százalékot próbálnak előállítani egy ingatlanfejlesztésből, nekünk ehhez jön még 15-20 százalék, amit a társaság működéséből elő tudunk állítani.

Viszont ez az a terület, ami rettentően forrásigényes. Egy prémium kategóriás fejlesztendő ingatlan (telek) megvásárlása, 300-500 millió forint. A meglévő működésünkből ennyit fordítani arra, hogy vegyünk egy telket, utána elteljen még fél év a tervezéssel, hogy legalább egy engedélyes tervünk legyen, és el tudjon indulni az előértékesítés a jelenlegi tőkeellátottságunk nem teszi lehetővé. A mostani tőkebevonásnak sem célja az, hogy ebből elsődlegesen ingatlanfejlesztést valósítsunk meg. Holott várhatóan sokkal eredményesebb üzletágunk tudna lenni bármelyiknél. Viszont letettük azokat az alapokat, melyek a stabil és eredményes működésünket adják, mint például az acélkereskedelem, csak kell egy jelentősebb forrás, amivel komoly raktárkészletet tudunk képezni, ami alapja a sikeres kereskedelemnek. Ott van az acélfeldolgozás, gépeket nyertünk hozzá, de még oda is kell raktárkészlet, amivel a gyártást el tudjuk kezdeni Továbbá, a generálkivitelezői tevékenységünket akarjuk hatékonyabbá és eredményesebbé tenni. Ez az egymilliárdos forrásbevonás nagyjából ezeket fogja kiszolgálni. A meglévő tevékenységeinket fogjuk sokkal eredményesebben folytatni. Jobb beszerzéseket, szállítói szerződéseket fogunk tudni elérni. Lehet, hogy újra tudjuk tárgyalni a bankkal a meglévő hitelállományunkat, a kamatfeltételeket. Egy következő forrásbevonás ehetőségével próbáljuk majd az ingatlanfejlesztést elindítani. De ha a forrásbevonás a várakozásokon felül teljesít, elképzelhető, hogy előrébb hozzuk az ingatlan fejlesztési üzletág elindítását.

Az eredeti cikk ide kattintva olvasható. Címlapképek, fotók: Tuba Zoltán.