Kockázat és nem tervezett költség: egyik sem elfogadható

Interjút adott Jutasi Zoltán, a NAVIGATOR Rt. vezérigazgatója:

Itthon gyakran meg kell magyarázni, hogy egy világszerte használt, bevált és professzionális szoftver használata miért is jó nekünk. Lehet, hogy megérjük, hogy valóban európai színvonalú fejlesztés kezdődik az OVSZ vezetőinek köszönhetően – első lépésben – a hazai vérellátás területén?

Olyannyira valóság, hogy a nyugati kollégáknál tanulmányozott, és sokáig irigyelt eProgesa rendszer bevezetése teljes szakmai erőbedobással folyik. A kérdés első felére válaszolva, az eProgesa esetében egyértelmű volt a szakma álláspontja: vita nélkül a legjobb és legkorszerűbb szakmai megoldás, amelyet a világ nagy vérellátói, kórházai használnak, beleértve az EU számos tagállamát is.

A minőséget azonban meg kell fizetni. Persze a másik oldal is igaz lehet: az olcsóbb termék gyakran ráfizetéssé válik. Márpedig a finanszírozás kérdése sorsdöntő lehet. Megéri?

Számszerűsítve is igen. A professzionális szoftver olyan, mint a minőségi cipő, amiről tudjuk, hogy a legmegfelelőbb választás lenne, mégis adott esetben az olcsóbbat tudjuk megvásárolni. Ez viszont hamarabb elhasználódik és vehetünk újat. Adott idő alatt tehát kétszer fizetünk a megoldásért, és összességében ugyanúgy jövünk ki, mintha a jobbat választottuk volna, azzal a különbséggel, hogy végig kényelmetlen és rossz minőségű cipő volt a lábunkon, esetleg plusz költségért javíttattuk is. Filozófiánk szerint az egészségügy és a vértranszfúzió nem az a terület, ahol a hibák és a rossz minőség elfogadható lenne, akár egy átmeneti szezonra is. A rossz megoldás olyan extra költségeket és életekbe kerülő kockázatot indukál, amely nem megengedhető a szervezet számára. Az eProgesa ezzel szemben nemcsak megtakarítja egy rosszul működő rendszer plusz költségeit és kockázatát, de hatékonyságjavulást és költségmegtakarítást indít el, és behozza az árát. A számítások és egyeztetések után kiderült, hogy megfelelő tervezéssel vállalható a rendszer szakaszos finanszírozása.

Mit jelent a szakaszos finanszírozás?

A megrendelő egészségügyi intézmény a bevezetés és a rendszer költségeit időben elosztva viseli. Egy ilyen volumenű informatikai bevezetés szakszerű projekt menedzsmentet igényel. A projektet mind időben, mind erőforrások tekintetében pontosan behatároljuk már az elején, így a megrendelőt nem érik kellemetlen meglepetések és be nem tervezett költségek. A bevezetést főbb projektszakaszokra osztjuk, melyek végpontja mindig fontos mérföldkő a bevezetés során. A megrendelő szervezet így folyamatosan látja, hol is tart a rendszer bevezetése, és a sikeresen lezárt fejezetek teljesítéséért fizet. Ez azért nagyon fontos, mert a megrendelő intézmény tervezni tudja kiadásait, pontosan tudja tartani a költségtervet, ugyanakkor ellenőrzi a teljesítés minőségét is.

Ehhez persze az is kell, hogy a bevezetést végző informatikai csapat professzionálisan: pontosan és megbízhatóan teljesítsen. Dr. Miskovits Eszter főigazgató asszony interjújában említette, hogy ezt a szakmai pontosságot példaszerűen megkapja Önöktől. Milyen szakaszokra bontva kell elképzelni a rendszer bevezetését?

Első lépésben a vérellátó folyamatainak, algoritmusainak felülvizsgálata és fejlesztése történik, így pontosan azonosulni tudunk az ügyfél problémájával. Ezután következik a bevezetésre kerülő rendszer tesztkörnyezetben történő, igényekre szabott paraméterezése. A következő szakmai lépés a szerverek beszerzése és a rendszer kiépítése, telepítése. Miután felépült és kész a testreszabott rendszer, párhuzamosan megkezdődik a felhasználók oktatása, valamint az adatok áttöltése a korábbi rendszerekből. Az éles indulást megelőzi a gondos validáció és indulhat a testreszabott rendszer egy korszerű környezetben, a rendszerhez már értő felhasználókkal. A Vérellátóban már sikeresen megkezdődött az adatáttöltés és az oktatás fázisa.

Mitől lesz több és jobb az új rendszer, mit takar a magasabb szakmai érték? Mi az a többletérték, amiért mégis ez a megoldás a kifizetődő?

Röviden két szóval válaszolnék: kockázat és költségcsökkentés. A különbséget és – a szakmai szempontból már tovább nem halogatható – változást egy szemléletes „előtte” és „utána” összehasonlítással szeretném világossá tenni. A fejlesztés előtt szigetszerűen működő, egymással professzionálisan össze nem kapcsolható, adott körzetekben „barkácsolt” fejlesztések működtek. Az információhiány, a lassúság és a szoftver gyenge tudása, a manuális feladatvégzés a tevékenységekben párhuzamosságokat, duplikációkat, így hatalmas költségeket, és – hangsúlyozom – kockázatot hordozott. Tudjuk, hogy szükségmegoldások voltak ezek, melyek az adott helyzetben tűzoltásra mindenképpen jók voltak, mára azonban tarthatatlanná váltak. A változásra szükség volt. Az OVSZ ekkor úgy döntött, hogy a változás legyen olyan, ami hosszú távra jelent megoldást, ami nem kidobott pénz, és amely az Európai Unió emberi vér és vérkomponensek kezelésére vonatkozó irányelvének megfelel.

A bevezetés után tehát egy integrált rendszer jön létre?

Így van. A jelenleg bevezetés alatt álló rendszerrel egy új, országos lefedettségű informatikai rendszer jön létre, mely hálózatba integrálva lesz képes a vérellátás komplex támogatására. A korszerű, Java technológián alapuló rendszer a Vérellátó eddigi szakmai rendszereit integrálja, és egységes, központi beteg és donor adatbázisra épülve a vérellátás tervezhető, hatékony és költségkímélő rendszerét alakítja ki. Ennek eredményeképp a készletek tervezése és az igények kielégítése pontosabb és gyorsabb lesz; a naprakész nyilvántartás, a valós idejű adatok és a gyors információáramlás a vérellátás optimalizálását segíti elő. Ez utóbbi tényezők, azaz a hibátlan, gyors és költséghatékony munka jelentőségét az egészségügyben nem is kell megmagyarázni. A rendszer egy egységes szemléletben kommunikáló és sürgősségi esetekre is gyorsan válaszolni képes hálózatot képez, melybe a kisebb egészségügyi intézményeknek is lehetőségük lesz bekapcsolódni.

Tehát az ország vértranszfúziós folyamataiban szerepet játszó valamennyi intézmény is rákapcsolódhat a nagyobb biztonságot adó informatikai rendszerre?

A rendszernek éppen az az egyik legnagyobb előnye, és ezért is alkalmazzák világszerte, hogy hálózatba kapcsolja a transzfúziós folyamatban résztvevő egységeket, valódi információáramlást téve lehetővé egy hibákat és kockázatokat kiszűrő rendszerrel. A modulszerűen felépülő szoftver miatt pedig a Vérellátóval érintkező kórházak a most kiépülő, fejlett rendszerre egy kisebb, így szervezeti méretükhöz és funkcióikhoz mért alkalmazással illeszkedhetnek.

Az OVSZ főigazgatójától már hallhattuk, hogy az integrált rendszerrel megszűnnek azok a jelentős kockázatok, amelyeket az eddigi szigetszerű rendszer hordozott. Számomra ez azt jelenti, hogy az új rendszerbe tartozó intézményeknél biztonságosabb és korszerűbb rendszer fog működni. Mi lesz a kimaradókkal?

Ahogy arra már utaltunk, a többi szereplőnek is lehetősége lesz csatlakozni az adott intézmény nagyságának és feladatainak megfelelő modulok illesztésével. Ez egy meglévő alkalmazás, kifejezetten a kórházakra kialakítva, tehát mind költségében mind funkcionalitásában számukra testreszabott és vállalható megoldás. Minél előbb kezdjük meg a személyre szabott konzultációt, annál előbb válthatnak át az EU irányelve szerinti rendszerre.

Milyen követelményeknek kell megfelelniük a vonatkozó EU-irányelv szerint a transzfúziós folyamatokban résztvevő intézményeknek?

Az Európai Parlament és Tanács 2002/98/EK irányelve az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokra fogalmaz meg kritériumokat. Megfelelő rendszert kell létrehozni a teljes vér és a vérkészítmények követhetőségének biztosítása érdekében. A követhetőséget megfelelő donor-, recipiens és laboratóriumi azonosítási eljárások, nyilvántartás, valamint megfelelő azonosítási és címkézési rendszer révén kell biztosítani. A cél olyan rendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a véradásból származó vér és a vérkészítmények egyedi és félreérthetetlen azonosítását a Közösség területén.

 

Jutasi Zoltán:

Logisztikai és termelésmenedzsment szakközgazdász, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság elnökségi tagja, a NAVIGATOR Rt. vezérigazgatója. A Navigatort 1995-ben alapította informatikai és tanácsadási szolgáltatás nyújtására, mely napjainkra teljes körű informatikai rendszertámogatássá és outsourcing szolgáltatássá bővült. Az elmúlt tíz évben mutatott dinamikus fejlődést a vezérigazgató a minőség és szakértelem melletti elhivatottságuknak tulajdonítja, mely mind a vállalati és közszférában működő ügyfelek mind a szakmai befektetők elismerését kivívta. Mára a Navigator a nagy informatikai szolgáltatókkal versenyképes háttér infrastruktúrával, és tapasztalattal rendelkezik, és nyújt nemzetközi színvonalú, hazai igényekre szabott IT szolgáltatást olyan ügyfelek részére, mint az OVSZ és az Antenna Hungaria.

 

A TraceLine rendszer

a kórházak kapcsolódását segíti, az eProgesához hasonlóan Windows alapon működő alkalmazás, amely egy Oracle adatbázis kezelővel működik együtt. A centralizált modellben felépülő rendszer működését központi szerverek szolgálják, amelyek az eProgesa központi szervereivel állnak kapcsolatban.

Funkciók:

  • Vérkomponens és vérkészítmény készletnyilvántartás
  • Véradók és recipiensek adatainak, laborvizsgálati eredmények nyilvántartása, közvetlen kapcsolódási lehetőség laboratóriumi eszközök- kel a vizsgálati eredmények tárolásához
  • Adatok egyezőségén alapuló párosítás, autotranszfuzió támogatása
  • Vér és vérkészítmény rendelés, összegyűjtés, elosztás
  • Vérátömlesztés, csontvelő átültetés dokumentálás
  • Beteg oldali nyomon követés, hemovigilance, pharmacovigilance
  • Kapcsolódási lehetőség kórházi információs rendszerekkel és természetesen az eProgesa rendszerrel
  • Esemény, rendkívüli esemény-menedzselés